Egy csodálatos hét a Duna forrásánál
2013. május 9.
Diákcsere
 Az utazásról a diákok közös élménybeszámolót készítettek, olvassátok, érdemes!
Az utazás 12-13 órát vett igénybe, de megérte.
Egy hétre jöttünk, de nagyon kevés időnek tűnt, ugyanis az itteni szervezők remekül kitalálták a programokat.
Első nap behívtak minket az iskolájukba, ahol mindenki nagyon kedves volt hozzánk. Ez az épület nagyon jól felszerelt és nagy hangsúlyt fektetnek a művészetekre. Az osztálytermeket egy-egy világhírű festő művének másolatai díszítik, amiket maguk a diákok alkottak meg.
Az iskola igazgatója köszöntött minket először, akinek nagyon szimpatikus volt számunkra. Viccesre vette a hirtelen jött sok problémát és mégis sikerült mindet megoldani.
A Donaueschingen-Vác Barátsági Kör vezetőjétől még anyagi támogatást is kaptunk, amit tanáraink nekünk adtak, hogy minél több emléket tudjunk hazavinni.
A tanárok is nagy örömmel fogadtak minket, ami nagyon jó érzés volt. Voltunk spanyol órán is, ami szintén tetszett, mert a tanár kivetítette a feladatlapot a falra és minden egyes feladatot megbeszélt a diákokkal.
A városházán Donaueschingen polgármestere is köszöntött minket, aki lelkesen mesélt a két város kapcsolatáról, látszott rajta, hogy örül nekünk, és büszke arra, hogy egy 20 éves baráti kapcsolatot még mindig sikerül fenntartani. Tiszteletre méltó évek! A tudat ott volt mindenkiben, hogy mi lehetünk azok a diákok, akik ennek a kerek évfordulónak évében jöhettünk. Érdekességként megmutatták nekünk a Duna forrását, amit 1,5 millió euróból építenek át. Ebből is látszik, hogy itt jóra költenek.
Második nap elmentünk egy csodálatos városba, amely a Titisee tó partján fekszik. A város neve megegyezik a tó nevével. Ott kedvünkre nézelődhettünk, csónakázhattunk a tavon, majd egy nagyon izgalmas kalandparkba vittek bennünket vendéglátóink. Itt mindenki kedvére választhatott a különböző nehézségű pályák közül, amik a hatalmas fenyőfákra voltak kifeszítve. Bár kissé féltünk, de megtanultuk legyőzni félelmeinket, és 20-30 méter magasban még szívünk dobbanása is fantasztikus érzés volt. A kalandpark az a hely, ahol megtanultuk azt is, hogy az embereknek ki kell tartani a végsőkig, és ebben segítenek az elismerő szavak.
A harmadik napon Európa legnagyobb vidámparkjába vittek minket, ahol az országokat különböző játékokban mutatták be, mint pl.: Svájc, Oroszország, Németország, Hollandia… Voltak híres sportokkal kapcsolatos hullámvasutak is. Ilyen volt az űrutazás és a F1-es játék is. Franciaországban 4D-s moziban ülhettünk, ahol a szék szinte leszakad, a hajunk elázott és az orrunk illattal telt meg. A legnagyobb attrakció egy óriási hullámvasút az izlandi Blue Fire volt, ami teljesen körbefordul. A vizes játékokon minket is ért a víz pl: a Fjord Raftingon Skandináviában bőrig áztunk kísérő tanárnőinkkel együtt.
A negyedik napon hajóval Mainau szigetére érkeztünk, ami a svéd királyi család tulajdona.
A szivárvány minden színében pompázott a sziget a rengeteg tulipántól, nárcisztól, jácinttól. Annyi rengeteg gondozott és locsolt virágot láttunk, amit még soha ezelőtt. Egy hatalmas üvegház minden fajtájú, színű, formájú orchideákkal volt tele , a kicsiktől a legnagyobbakig
Még nagyobb ámulatba estünk a pillangó házban, ahol sok egzotikus pillangó röpködött szabadon az emberek között. Mindenki azon ügyeskedett, hogy fényképezőgéppel vagy telefonnal megörökítse őket.
Amíg mi a szebbnél szebb kilátásban, virágokban gyönyörködtünk, addig a német diákok az iskolában tesztet írtak.
Az ötödik ott töltött napunkon Freiburg városába mentünk, ahol egy rövid, de szép városnézésben volt részünk. A város középkori terén áll egy hatalmas templom, a Münstert, körülötte színes piaci forgataggal. Nagyszerű illatok közt keringve végigsétáltunk a termelői piacon is, ahol csak házi készítésű termékeket lehet forgalmazni. Itt készítik a legfinomabb kolbászos „szendvicset”. A lányokkal megtámadtuk a Müllert és sok-sok csokit vásároltunk. Sajnos ezt volt az utolsó nap, amit együtt tölthettünk; tudtuk, hogy másnap irány haza.
Ez alatt az egy hét alatt otthon éreztük magunkat, felejthetetlen élmény volt. Egész napos programjaink nagyon leszívták energiáinkat. Minden este jó érzés volt „hazaérni”, a családban vacsorával vártak, mindenki leült enni és a napot megbeszélni.
Ha lehetett volna mi még maradunk.
Köszönjük ezt a nagyszerű lehetőséget!
Az utazáson részt vevő diákok:
Kovács Bettina 11. b
Eredics Soma 10.c
Horváth Tímea 9.c
Csonka András 11.b
Vajda Melitta 11.b
Szabó Kinga 10.b
Halász Enikő 11.b
Tóth Nikoletta 10.a
Kísérő tanárok:
Budainé Madarász Andrea és Gréczi Mária
|
